Mit kell tudni a tűzifáról?

A tűzifa tiszta, gazdaságos, környezetbarát tüzelőanyag, amelyet az emberiség az idők kezdetétől fogva használ.

• A minőségi tűzifa – szakszerű kiszárítással – magas fűtőértékű, természetes energiahordozó, amely a tüzelőberendezéseket sem károsítja.
• A tűzifa lehet kemény- vagy puhafa, mindkettő kiváló tüzelőanyag, bár hazánkban inkább a keményfa tüzelő (bükk, tölgy, akác) az elterjedtebb.

A kitermelt fa nedvességtartalma attól függ, hogy milyen régen vágták ki, és hogy milyen módon tárolták. A frissen kivágott tűzifa nedvességtartalma eléri a 40-50%-ot is, ezért a fűtőértéke kb.: 2500 kalória. Az égetés során kipárolgó vízgőz rontja az égés hatásfokát és a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is károsítja. A feldolgozott- fűrészelt, hasított- és szellős helyen legalább egy évig tárolt lég száraz tűzifa már fűtésre teljesen alkalmas, fűtőértéke elérheti a 3800-4000 kalóriát is. A fentiekből kitűnik, hogy ha a tűzifa nedvességtartalma csökken, akkor a fűtőértéke nő, tehát megfelelő idejű száradás mellett a legjobb fűtőértékén égethető el, és a tüzelőberendezést, valamint a kéményt sem károsítja.

 

Mit kell tudni a tűzifa méréséről?

A tűzifa mérésével kapcsolatban sokféle téves és pontatlan információval találkozhat a laikus. Mi a piaci feltételek változásainak és a vásárlói igényeknek eleget téve, az alábbi hiteles és pontos leírással szeretnénk segíteni Önt a tűzifa térfogatának meghatározásával kapcsolatban.

Tűzifa vásárlásnál érdemesebb köbméterben megállapodni, mint súlyban, mert a száradás során jelentős a súlyveszteség. Mázsára történő vásárlás esetén a víz súlyát is figyelembe kell venni (40-50%), így nem a fát, hanem a vizet vásároljuk drágán. Ne feledje, a víznek is van súlya, mégis literben mérik, a fának is van súlya, mégis az idők kezdetétől köbméterben mérik.

Az alábbi ábrákkal és példákkal a tűzifa mérésében kívánunk segítséget nyújtani.

A hengeres tűzifa térfogatának meghatározását két alapvető módon végezzük:

A rönk
	Az 1 méter hosszúság feletti rönköt (2-6 m), jellemzően 16 cm fölötti átmérőtől készítjük. Ezeknek a térfogatát darabonként, térfogat számítással határozzuk meg. A számolás megkönnyítése érdekében köböző táblázatot alkalmazunk.

 

A standard tűzifa rakat
	Az általában 10-25 cm átmérő közötti fákat a kitermelés során 1 méter hosszúságúra vágják, melyből 1,7 méter magasságú rakatot készítenek. Tehát egy 5 méter hosszú, 1,7 m magas rakat (sarang) 5 erdei köbméter. A képen egy erdei köbméter tűzifa látható.

 

Hogyan ellenőrizhetjük a gépkocsin, hogy hány köbméter tűzifát kaptunk?
	Például, ha a plató hossza 4,5 méter, a rakatok magassága mindkét oldalon 1,2 méter, akkor (4,5 m × 1,2 m) × 2 =10,8, mely számot elosztva 1,7-el, megkapjuk, hogy 6,35 erdei köbméter tűzifa van a járművön. Tehát egyméteres tűzifa esetén az általános képlet: platóhosszúság szorozva a rakatmagassággal, osztva 1,7-el, szorozva a rakatok számával (ami jellemzően két sor).

Sajnos a piacon jelen vannak különböző trükkökkel próbálkozó tűzifa kereskedők is, akik a jóhiszemű – jellemzően idősebb – emberek kiszolgáltatottságát, tájékozatlanságát kihasználva, őket jelentősen megkárosítva próbálnak érvényesülni.

 

1 m magasságig rakott tűzifa
	A képen látható farakat mennyisége az erdei köbméternek mindössze 59%-a, mivel a rakat magasságának csökkenésével arányosan csökken a térfogat. Tűzifa vásárlásakor mindig ügyeljen arra, hogy a kialkudott ár konkrétan milyen mennyiségű tűzifára vonatkozik!

 

A keresztbe rakott tűzifa
	Egy másik trükk, ha a rakatot nem szálirány szerint, hanem soronként keresztbe rakják. A képen látható tűzifa rakat az előző példához viszonyítva is kevesebb, mert a keresztbe rakott fák között lényegesen több kitöltetlen hely van. Ezáltal a mennyiség 0,5 m3 körül alakul.   Tűzifa vásárláskor figyeljen a rakásirányra is!

 

A fa nedvességtartalma alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk a tűzifát:

• 10% nedvességtartalom: nagyon száraz fa
• 15% nedvességtartalom: légszáraz fa
• 20% nedvességtartalom: szárazfa
• 40-50% nedvességtartalom felett: frissen kivágott fa

A fák testsűrűség szerinti csoportosítását az alábbi táblázat szemlélteti, melyben kb. 15%-os nedvességtartalmat vettünk figyelembe.

Csoport	Fafaj	Testsűrűség
Nagyon könnyű fa	kanadai-, és feketenyár, cédrus	380-450kg/m3
Könnyűfa	fűz, hárs, vadgesztenye, éger, fehér-, és rezgőnyár, egyéb fenyők	450-560kg/m3
Félnehéz fa	akác, vadkörte, bükk, kőris, tölgy, szil, dió, nyír, vörösfenyő	580-680kg/m3
Nehézfa	som, cser, gyertyán, eper	760-880kg/m3

 

Néhány fafaj fűtőértéke:

Fafaj	Fűtőérték nyersen	Fűtőérték szárazon
tölgy, bükk, gyertyán, akác, kőris, juhar, nyír, szil, éger, nyár, fűz	kb. 2500Kcal/kg	kb. 3600-3800Kcal/kg
erdeifenyő, vörösfenyő, lucfenyő	kb. 2600Kcal/kg	kb. 3700-3900Kcal/kg

 

Érdekességképp említhetjük meg, hogy a világ legzordabb vidékein (Szibéria, Alaszka, Skandinávia) jellemzően puhafával (nyír, fenyő) fűtenek, míg hazánkban a keményebb fafajokat (tölgy, bükk, akác) részesítik előnyben.

(Forrás)

 

---

Kész átverés! Ez? Tűzifa?

llusztráció - Kész átverés! Ez? Tűzifa? - © Fotó: Bujdos Tibor

 

Miskolc – Tessék nagyon figyelni a vásárlásnál! Nem ritka, hogy trükköznek a fával.

– Egyszer nem a megszokott helyről rendeltem a fát, kihozták, s már lerakni sem engedtem. Ránézésre tudtam, hogy jóval kevesebb van a teherautón. Mondták, lemérik, de nem tárgyaltam velük tovább: „menjenek innen gyorsan” – mondja tapasztalatairól egy olvasónk. Csakhogy ő életerős fiatalember. Ám főleg az idősek könnyen bedőlnek a trükkös faárusoknak.

 

Így hirdetik

 Sokan újsághirdetések alapján harapnak rá a kedvezményt kínálók ajánlatára, ám az egységek, s ezzel együtt az árak sok esetben nem egyértelműek. Kínálják a fát hagyományos és erdei köbméterben, mázsában, ám szállítsák bármilyen mértékegységben, házilag nem, vagy csak nagyon nehéz ellenőrizni a mennyiséget.

 Hallani esetekről, amikor az autón vékony ágak, sőt felaprított szőlőkarók sorakoztak a hasogatott helyett. A legelterjedtebb, hogy csak a töredékét rakják le az előzetesen megbeszélt tüzelőnek. A trükközések közül a legelterjedtebb, hogy a teherautó platóján – a tüzelő alatt – más tárgyak is vannak. Emelik a rakást, a hatás bizalmat gerjesztő. Olykor egy-két sor raklap is megbújik alatta, vagy éppen méretes gumibelső, mire lepakolják a fát, leereszt, egy lapos gumin pedig még az utólagos ellenőrző tekintet sem találhat kivetnivalót. De – elnyújtva a halmot – úgy is le lehet önteni a fát, hogy az soknak tűnjön. Reklamációra sokszor nincs lehetőség.

 

Miben mérik?

 Aztán ott vannak a különböző mértékegységek! Az erdein kívül létezik az úgynevezett ömlesztett köbméter, amit úgy modellezhetnénk legjobban, hogy egy köbméteres dobozba beleszórjuk az aprított fát. A szóban forgó különbségek természetesen az árban is jelentkeznek. Mindez a hirdetésben megtévesztő lehet, a laikusnak meg sem fordul a fejében, hogy pórul járhat.

Ám nemcsak a mennyiség lehet problémás, hanem maga a fa minősége is. Az egyes fajták fűtőértéke nagyon különböző. Az interneten valaki arról ír: az akác, vagy vegyes fa helyett gesztenyét vittek neki, ami köztudottan nem jó a tűzre. A kályhába kemény fák valók, mint a cser, a tölgy, a kőris, a bükk vagy a gyertyán, azok tartják igazán a meleget. Legjobb azonban az akác, ami nyersen is elég. A nyár, a fűz, a berek fűtőérték tekintetében nem jó választás. Az akácfa drágább, mint a vegyes tűzifa, amibe a gyengébb fűtőértékűből is pakolnak.

 A Facebookon olvastuk: ha súlyra megy, sokszor még a nedves fát is lelocsolják. Ha méretre, a lábon száradt csalóka: lehet belül korhadt, „pudvás”, a „méteresre” vágottak között sok 80-90 centis. A tekézettben sem mindegy, hogy lapjára vagy élére forgatott hasábok húzódnak meg.

ÉM-SZK

(Forrás)

---

.

.

.

.

.