Tűzvarázsló meghitt otthont teremt.
Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat minden szívet átitat.
/Dsida Jenő/
MENÜ

Miért környezettudatos választás a cserépkályha és a kandalló?

 

Általában azt szokták mondani, hogy a gázfűtés sokkal környezetkímélőbb, mivel kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a fatüzelés. De mielőtt mi, cserépkályha-, illetve kandallóhasználók elkezdenénk a föld alá süllyedni szégyenünkben, nézzünk utána, mik azok az apróságok, amelyek miatt mégis egészen nyugodtan aludhatunk planétánk sorsát illetően.

 

Először is: a fatüzelés valóban több szén-dioxidot ereget a légkörbe, mint a gáztüzelés, ez tény. De az is tény, hogy kén-dioxidból, nehézfém-származékokból viszont töredékannyit, és utóbbiak sem kevésbé veszélyesek. Másrészről, amikor a fát elégetjük, az nagyjából annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit élete során megkötött, tehát valahogy kompenzálódik a dolog - nem terheli meg annyira a légkörünket. És a slusszpoén, hogy ha a fát nem égetnénk el, hanem hagynánk elrothadni, akkor úgynevezett lassú égés (maga a rothadás) során ugyanazt a szén-dioxid -mennyiséget juttatná a levegőbe, mint amikor a cserépkálya tűzterében ég el.

 

Viszont: a gáz, mint tudjuk, fosszilis energiahordozó, ami azt jelenti, hogy évmilliókkal korábban keletkezett. Ez azt is jelenti, hogy a hajdani alkotóelemei több millió évvel ezelőtt, az akkori légkörből kötöttek meg bizonyos mennyiségű szén-dioxidot és építettek belőle szén-hidrogén vegyületeket, mégpedig a légkörtől elzárva, mélyen a föld alatt. Ha most elégetjük, az mindenképpen plusz szén-dioxid-terhelés a mostani légkörnek. Tulajdonképpen nyugodtan mondhatjuk, hogy a fosszilis energiahordozók konzerválták az annak idején megkötött szén-dioxidot, amit aztán most bocsátanak a légkörbe, amikor elégetjük.

 

A fa kitermelése közel sem olyan technológia- és pénzigényes folyamat, mint a földgázé és közel sem jelent akkora terhelést a környezet számára. Ezenkívül fa mindenhol van, tehát nem kell olyan messzire szállítani a kitermelés helyétől a felhasználóig, mint a földgázt, ez újabb környezetszennyezésektől kíméli meg bolygónkat.

 

És még valami: az elégetett földgáz helyett nem ültetünk újabb földgázokat, viszont a kivágott fa helyett kötelezően kell ültetni minimum egyet. Így a fa folyamatosan pótolva van, miközben a földgáz tehát csak fogy. Ezért nevezik a fát megújuló energiaforrásnak, míg a gázt egyre dráguló energiaforrásnak.

 

 

A szilárdtüzelésű fűtőberendezések

 

Napjainkban a villamos energia- illetve a gáz árának folyamatos változása összetett feladattá teszi annak eldöntését, hogy otthonunkban milyen fűtést alkalmazzunk.

Egy megfelelően méretezett és kialakított központi fűtés kényelme és viszonylagos biztonsága igen vonzóvá teszi azt akkor, amikor egy téli időszakban mindig optimális hőmérsékletű lakótér a cél - senki sem szeret a napi taposómalom után egy hideg lakásba hazatérni.

 

Az alternatív energiaforrások mellett még mindig van létjogosultsága az elavultnak kikiáltott és mesterségesen háttérbe szorított hagyományos fűtési módoknak, főképpen azóta, amióta akár pályázatokkal is támogatják a megújuló energiaforrások használatát. A ’70-es ’80-as években még igen kedvező gázárak mára olyan magasságokba emelkedtek, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hagyományos fűtőberendezések iránt.

 

Egy kiegészítő fűtésként alkalmazott cserépkályha a gázszámlában nagyobb megtakarítást realizál, mint amennyibe a cserépkályhában eltüzelt fa került. Egy megfelelően méretezett és megépített cserépkályha, kandalló hatékonysága ma is versenyképes, károsanyag-kibocsátásuk megfelelő működtetés esetén minimális szinten tartható. Egy időszakosan használt helyiség vagy épület – nyaraló vagy hétvégi ház – fűtésére pedig gyakorlatilag alkalmasabb akár a cserépkályha, akár a kandalló, mint a központi fűtés, hiszen utóbbiban télidőben például elfagyhat a rendszerben levő víz, ha azt nem eresztjük le minden alkalommal, amikor nem használjuk, vagy pedig folyamatosan fagypont fölött kell tartani a hőmérsékletet akkor is, ha nem használjuk az épületet.

 

Mindemellett vitathatatlan előnyük, hogy a használati értékükön túl belsőépítészeti, hangulati elemként lakásunk, otthonunk díszei. Egy radiátornak nekidőlni közel sem nyújtja ugyanazt az érzést, mint egy jó könyvvel a kemencesutba húzódni, egy csésze teát a kandalló előtt szürcsölgetni, vagy egy kellemesen meleg cserépkályha oldalához simulni séta után, egy hideg téli estén.

 

Többek között ezért egyre népszerűbb ismét a cserépkályha, a kandalló és újabban – mivel sütni-főzni is lehet benne – a kemence is.

 

 

 

Asztali nézet